A sütőtök őshazájaként egyes források Észak-Amerikát, mások Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékét említik, ahol texasi és mexikói indiánok termesztették ültetvényeiken.
Így került Európába
Kedvező élettani hatásai ugyanis már régóta ismertek, a szeplő és egyéb bőrhibák kezelésétől kezdve egészen a kígyómarásig kúráltak vele különböző betegségeket. Európába a spanyol hódítók hozták, hazánkban is nagyon régen termelik táplálkozás-élettani értékei miatt, a második világháborút követő szűkös esztendőkben szinte néptápláléknak számított. A húsa - mint azt sárga színe is mutatja - igen gazdag karotinoidokban, C- és B-vitaminokban.
A sütőtök a kabakosok vagy tökfélék családjába tartozik, rokonai a főzőtök, laskatök, cukkini, patisszon, görögdinnye és az uborka is. Így nem meglepő, hogy 90 százaléka víz, húsán és magján kívül virága is ehető, ami sülve különleges csemegének számít. Termesztési hely szerint legismertebb hazai változatai a nagydobosi, a kiszombori és az óvári sütőtök.
Mire jó?
A sütőtök kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, C-vitamin, karotin, biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav tartalmának köszönhetően egészségmegőrző, gyógyító hatással bír. Gyulladásos betegségek, megfázásos, meghűléses problémák, de tüdőgyulladás és egyéb tüdőkárosodások kezelésekor se feledkezzünk meg róla. Enyhíti az allergikus köhögést, tüsszögést, csökkenti az asztma rohamokat.
Fogyasztása szebbé teszi bőrünket, a népi gyógyászatban hashajtóként és béltisztítóként használták. Jótékony hatással van az emésztési problémákra, serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében, fogyasztásával csökkenthető a prosztatabajok és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata.
Nem csak a sütőtök veszi elejét a megbetegedéseknek, vétek lenne kidobni magját, hiszen a tökmag is gyógyító hatással bír. Vértisztító hatása miatt a köszvény kitűnő ellenszere, esszenciális olaja serkenti az A-vitamin felszívódását. Férgesedés ellen évszázadok óta használják.